Válasszon nyelvet
Fejlesztési és Projekt Igazgatóság
A megjelent balatoni algavirágzás okainak felkutatása és intézkedési javaslatok kidolgozása (BALATON-ZFR-2020/1)
Projekt címe: A megjelent balatoni algavirágzás okainak felkutatása és intézkedési javaslatok kidolgozása
Projekt azonosítója: BALATON-ZFR-2020/1
Projekt leírása:
A Balaton a vízgyűjtő fejlődése és a tömegturizmus megjelenése miatt az 1970-es és 1980-as években súlyosan eutrofizálódott, ami főleg a nyugati medencékben súlyos alga-tömegprodukciókhoz és halpusztulásokhoz vezetett. A vízminőségi problémák az 1980-as években már a tó turisztikai célú használatát veszélyezették. A probléma megoldását, amely 1983-ban egy komplex intézkedés-csomagban öltött testet, többéves, több tudományterületet átfogó kutatás előzte meg, mely azonosította a jelenség kialakulásáért felelős tényezőket, meghatározta a vízminőségi célállapotot és annak eléréséhez szükséges tápanyag-terhelés csökkentés mértékét és időhorizontját. Az intézkedéseket ehhez szabták. A tó eutrofizálódásáért a külső tápanyagterhelés növekedése volt felelős (szennyvíz-bevezetések, diffúz mezőgazdasági szennyezés), a megoldás a bevezetett foszfor mennyiségének drasztikus csökkentése volt pl. a parti települések tisztított szennyvizének kivezetésével, a zalaegerszegi szennyvíztelepen a foszforkicsapatás bevezetésével, a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer kiépítésével stb. Az 1990-esévek közepére a külső foszforterhelés a korábbi átlag felére csökkent, de a vízminőség javulása ezt csak mintegy tízéves késéssel követte a tó belső tápanyagterhelése miatt.
A vízminőség a 2001-2003 közötti aszály idején szorult háttérbe a tóval kapcsolatos gondolkodásban, amikor a részletes hidrológiai mérlegek készítésének 90 éve alatt először fordult elő olyan év, amikor a tó természetes készletváltozása negatív volt, vagyis éves szinten leeresztés nélkül is csökkent a tó vízszintje, ráadásul rögtön 3 egymást követő évben. A kialakuló rekord alacsony vízszint nem járt látható vízminőségromlással, sőt, a visszahúzódó víz miatt természetesebbé váló parti övben kedvező ökológiai folyamatok indultak el.
Azóta ilyen negatív természetes vízmérlegű évek többször előfordultak. Ezen események miatt egészen 2019 júliusáig úgy tűnt, hogy az éghajlatváltozás főleg a vízkészletet érinti, vagyis, hogy a természetes vízkészletnek a melegedés és szárazodás miatt olvadó többlete és az alacsony vízállások miatt kell a jövőben aggódnunk.
Bár a tó Keszthelyi-medencéjében néha előfordultak 100 µg/L klorofill-koncentrációt elérő alga-tömegprodukciók és a nyári algatársulásokat jellemzően a cianobaktériumok uralták, ezen figyelmeztető jelek ellenére mind a szakmai konszenzus, mind a közvélemény adottnak vette a jó vízminőséget (amely csökkentette a tudományos érdeklődést és a monitoring erőfeszítéseket is).
2019 augusztusának végén eddig a Balatonban sosem mért nagyságú alga-tömegprodukció kezdődött. Augusztus végére a biomassza meghaladta a 300 µg/L klorofill-koncentrációt, mintegy másfélszeresen meghaladva az 1980-as években mért legmagasabb értékeket. A tömegprodukció a teljes Keszthelyi- és Szigligeti-medencére kiterjedt, rekord-koncentrációkat mértek mind a part közelében, mind a medencék közepén. A tömegprodukció kialakulásának helye a pontszerű mérések és a felhőtakarás miatt ritkásan elérhető műholdképek miatt nem ismert, teljes kiterjedésére viszont hozzávetőleges adatok vannak, melyek megerősítik, hogy extrém eseményről volt szó.
A projekt célkitűzése kettős. Egyrészt az általános célnak megfelelően tisztázni kell a algavirágzás kialakulásának okait, majd az okok azonosítása után a cselekvési tervben meg kell célozni azok pontos kvantifikálását és lehetőség szerint menedzselését. Ez a cél tekinthető – éghajlatváltozási analógia alapján – a jelenség mitigációjának. Ezen általános cél mellett a pályázati kiírásban megfogalmazott egyéb témakörök a jelenséggel való együttélést, vagyis az adaptációt célozzák.
A cselekvési terv és a kidolgozandó projekt-javaslatok csak részletes helyzetfeltárás és hiány-elemzés után készíthetők el, így a teendőket ezen logikai sorrendben ismertetjük. A szakmai tervben az eltérő jelleg miatt mind a helyzetfeltárás, mind a cselekvési terv fázisban megkülönböztetjük a mitigációs és az adaptációs témacsoportot.
Projekt időtartama: 2021.01.01 – 2021.07.31
Konzorciumi partnerek: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (konzorciumvezető), Széchenyi István Egyetem,Ökológiai Kutatóközpont, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Országos Meteorológiai Szolgálat, Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, Enviro Kft, Magyar Természetvédők Szövetsége, Pannon Egyetem
Projekt összköltsége: 47 525 000 Ft
Szakmai vezető: Dr. Selmeczy Géza Balázs
Szakmai vezető e-mail címe:
Projektmenedzser: Szolga Szilárd
Projektmenedzser e-mail címe: